Mit jelent a vetésforgó?
A vetésforgó egy mezőgazdasági gyakorlat, amely során ugyanazon a területen évente más-más növénycsoportot termesztesz. Ez segít megelőzni a talaj kimerülését és a kártevők vagy betegségek felszaporodását, amelyeket a folyamatosan ugyanazon növény termesztése idézne elő.
Mire figyelj a veteményezési terv készítésekor?
1. Növények csoportosítása (tápanyagigény szerint)
A növényeket három fő csoportba sorolhatod a tápanyagigényük alapján:
-
Nagy tápanyagigényű növények: pl. paradicsom, paprika, burgonya, káposzta, uborka.
-
Közepes tápanyagigényű növények: pl. sárgarépa, hagyma, saláta, cékla.
-
Kis tápanyagigényű növények: pl. hüvelyesek (borsó, bab), spenót, fűszernövények.
2. Növényi családok váltogatása
Az azonos növényi családba tartozó zöldségek hajlamosak ugyanazokra a betegségekre és kártevőkre. Ezért fontos, hogy ugyanarra a területre ne ültessük őket egymás után. Példák családokra:
-
Keresztesvirágúak: káposzta, brokkoli, karfiol, retek.
-
Hagymafélék: hagyma, fokhagyma, póréhagyma.
-
Hüvelyesek: bab, borsó.
-
Burgonyafélék: paradicsom, burgonya, padlizsán.
-
Tökfélék: uborka, tök, cukkini, dinnye.
3. Tápanyag-visszapótlás tervezése
-
Az előző évi nagy tápanyagigényű növények után célszerű zöldtrágyázni vagy hüvelyeseket vetni, amelyek nitrogénnel gazdagítják a talajt.
-
Ügyelj arra, hogy trágyázott területre ne vess gyökérzöldségeket (pl. sárgarépát), mert rossz formájúak lehetnek.
4. Növények váltása a gyökérzóna szerint
Különböző gyökérmélységű növények váltogatása segít megelőzni a talajrétegek egyoldalú kimerülését. Példa:
-
Mélyen gyökerezők: burgonya, répa, petrezselyem.
-
Közepesen gyökerezők: saláta, paprika.
-
Sekély gyökerezők: spenót, hagyma.
5. Betegségek és kártevők elkerülése
A vetésforgó csökkenti az olyan talajból származó betegségek, mint például a fonalférgek vagy a gyökérrothadás kockázatát. A kártevők (pl. káposztalégy) szintén kevesebb eséllyel maradnak fenn, ha váltogatod a növényeket.
Példa egy 4 éves vetésforgóra
1. év: Nagy tápanyagigényű növények (paradicsom, paprika, uborka)
2. év: Közepes tápanyagigényű növények (hagyma, répa, saláta)
3. év: Kis tápanyagigényű növények vagy hüvelyesek (borsó, bab, spenót)
4. év: Zöldtrágya vagy pihenő (pl. mustár, facélia).
Hol különösen fontos a vetésforgó?
-
Kiskertekben: A kis területeken gyakori a talaj kimerülése, ezért a vetésforgó kulcsfontosságú.
-
Betegségekre hajlamos növényeknél: Pl. burgonya (burgonyavész), káposztafélék (gyökérgolyva), paradicsom (talajeredetű betegségek).
-
Monokultúra kerülésére: Ha egy növényt évekig ugyanazon a helyen termesztesz, a kártevők gyorsabban felszaporodnak.
A vetésforgó megtervezése kezdetben időigényes lehet, de hosszú távon egészségesebb talajt és bőségesebb termést biztosít.